Koi herpeszvírus (KHV), a rettegett kórokozó

 

 

A betegséget a Cyvirus cyprinidallo 3 okozza. A vírus szinte az egész világon elterjedt, megtalálható Észak-Amerikában, Európában, Közel Keleten, Dél-Afrikában és Ázsiában is. A fertőzés komoly, akár 100% elhullással is járhat (1. ábra). A fogékony fajok közé tartozik a ponty (Cyprinus carpio, Linnaeus, 1758), a díszpontyok vagy más néven koi-k és ponty más halfajokkal alkotott hibridjei is.

A vírus 18-28 ^oC között okoz klinikai tüneteket, vagyis a halak ekkor mutatják betegség jeleit. A tünetek közé tartozik, hogy a koi-k letargikusak, kevesebbet mozognak. A betegség lefolyása során jellemzőek a beesett szemek (2. ábra). A kopoltyú elváltozások markánsak, elszíneződhet, halvány lesz, majd pedig elhalások figyelhetőek meg rajta (3. ábra). Az állatok kültakaróján megnő a mucin mennyisége, fakó foltok alakulhatnak ki. A halak idővel lesoványodnak és vérszegények lesznek. A kopoltyúelhalások és a vérszegénység együttesen oxigénhiányhoz vezet. Vérzések lesznek megfigyelhetőek a bőrön és az úszókon. A betegség lefolyása 3 naptól akár 22 napig is terjedhet, míg végül bekövetkezik az elhullás. A fertőzött egyedek átadhatják más pontyoknak a vírust, amit a nyálkával a kültakaróról és a kopoltyúról, valamint vizelettel, és a bélsárral ürítenek. A KHV akár 4 órán át is túlélhet a gazdán kívül a vízben.

A fertőzés bevihető egy állományba új halakkal. A pontyok kezdetben még, lehet, hogy nem mutatnak tüneteket. A szállítás és az új hely okozta stressz azonban előhozhatja a betegséget. Ilyen esetekbe sokszor az új a halak pusztulnak el először, de közben megfertőzik a többi állatot. Onnantól kezdve pedig a szórványos elhullások akár tömegessé is vállhatnak.

A koi herpeszvírus ellen kezelés nincs. Jelenleg tartós védelmet adó vakcina nem elérhető.

A betegség kimutatása molekuláris biológiai módszerekkel lehetséges (PCR). A vizsgálat történhet élő halból gyűjtött mintákból, valamint boncolás során vett szövetmintákból is.

A hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni. Minden esetben karanténozni kell az új állatokat minimum 4 hétig. Azonban a karantén önmagában nem elégséges, a karantén ideje alatt mintát kell venni a halakból molekuláris biológiai vizsgálatokra.

Ezeknek az elmulasztása súlyosan veszélyezteti a már meglévő állományt és akár végzetes is lehet az állatokra nézve!