Mérgező és méreggel ölő (mérges) állatok
A magyar nyelvben nem túl látványos az eltérés a két fogalom között és ez gyakran szül félreértéseket. Az angolban használatos „venomous” (mérges) és „poisonous” (mérgező) kifejezések sokkal hangsúlyosabban világítanak rá a kettő különbségére.
Mindkét csoportra jellemző, hogy a védekezéshez vagy táplálékszerzéshez különféle toxinokat használ fel, amelyek hatással vannak egy másik élőlény élettani folyamataira. A mérges állatok termelt toxinjukat aktívan használják elsősorban prédájuk bénítására és védekezésre. Fogukkal marás útján, tüskéjük vagy fullánkjuk szúrásával juttatják a zsákmány testébe mérgüket. Ezzel szemben egy mérgező állatot elég megérintenünk vagy különlegesebb esetben megemésztenünk ahhoz, hogy problémát okozhasson. Ők passzívan hatnak mérgükkel a környezetükre.
Magyarországon a méreggel ölő állatok (mérges) tartását a 2015-ben kiadott veszélyes állatokról és tartásukról szóló rendelet szabályozza jelenleg. Ezen felül is vannak fajok, melyek gondozása során nem baj, ha betartunk egy két szabályt vagy óvintézkedést. Elsősorban azért, mert sosem tudhatjuk, hogy szervezetünk miként reagál egy-egy toxinra. A hazai egészségügy (tisztelet a kivételnek) kevésbé felkészült mondjuk egy tűzhal vagy rája szúrására, vagy akár egy polip harapására.
Sose felejtsük el, hogy az emberi élet védelme elsődleges. Munkánk során tüskésrájákat például kizárólag szúrásbiztos kesztyűben és karvédőben kezelünk. Ezek nem olcsó felszerelések, de szinte teljesen minimalizálják a sérülés lehetőségét.
A következőkben szeretnénk bemutatni olyan mérgező vagy mérges állatfajokat, amelyek megfordulhatnak akváriumokban.
Az információkat hiteles forrásokból és legjobb tudásunk szerint állítottuk össze, tájékoztató és ismeretterjesztő jelleggel. Felelősséget azonban, az egyedi érzékenységek és az egészségügyi kockázatok miatt nem tudunk vállalni.
Bármilyen jellegű sérülés, mérgezés vagy azok gyanúja esetén forduljunk orvoshoz vagy hívjuk a 112-t!!! Pontosan mondjuk el nekik milyen állatfajjal érintkeztünk és hogyan, ezzel is segítve munkájukat, hogy addig is megtalálják a megfelelő helyet, ahol el tudnak látni minket!
Mérgező állatok
Kéregkorallok (Zoantharia)
Karéjanemóna (Zoanthus sp.) és Palythoa sp.
Ezek a hatosztatú virágállatok alosztályába tartozó telepes állatok, vásárlás útján vagy élőkő beszerzésével kerülhetnek az akváriumunkba. A zoanthusok az utóbbi években hatalmas népszerűségnek örvendenek elképesztő szín és minta variációik miatt. A palythoa fajokra azonban sokszor nem kívánt lakóként
tekintenek és próbálnak megszabadulni tőlük. Ezek a csalánozók azonban a világ egyik legveszélyesebb mérgével a palytoxinnal rendelkeznek. Az ilyenfajta mérgezés nem mindennapos, de előfordulhat és sokszor talán nem is gondolnak arra, hogy egy rosszullét mögött ez állhat. Hatása viszonylag gyorsan megjelenik, súlyossága nagyban függ a kitettségtől és a mérgezés körülményeitől. Apró sebeken nagyon könnyen felszívódik és bekerül a véráramba, érszűkítő hatása van.
Hogyan kerülhetünk kapcsolatba a méreggel?
￮ Ha nyílt, akár mikro sérülés van a bőrünkön és szabad kézzel fogjuk meg a korallt rendezés vagy beszoktatás során (mikor direkt idézzük elő az állat “nyálkásodását”)
￮ Védőfelszerelés nélkül, kézzel való manipulálás után szembe, szájba nyúlás
￮ A telepek szétválasztása vagy a kövekről való eltávolítás során
￮ Ha megpróbálunk például palythoa-tól forró víz segítségével megszabadulni(gőz)
A mérgezés tünetei lehetnek:
￮ Influenzaszerű tünetek, mint például köhögés, láz, hidegrázás, torokfájás, fejfájás, izomfájdalom, mellkasi fájdalom, légzési zavar
￮ Bőrtünetek: kiütés (csalánkiütés), viszketés, zsibbadás, dermatitis
￮ Légzőszervi tünetek: zihálás, légszomj, orrfolyás, folyadék a tüdőben
￮ Emésztőrendszeri tünetek: hasi görcsök, hányinger, hányás, hasmenés
￮ Szemtünetek: kötőhártya-gyulladás, fotofóbia, homályos látás, szaruhártya fekélyesedése
￮ Neurológiai tünetek: fáradtság, szédülés, beszédzavar, keserű fémes íz, remegés, végtagok bizsergése vagy zsibbadása
￮ Mozgásszervi tünetek: fájdalom, gyengeség, görcsök
￮ Kardiológiai tünetek: szabálytalan szívverés, szívizomkárosodás, alacsony vagy magas vérnyomás, ritka esetekben előfordulhat vesekárosodás, vagy akár a szervezet teljes elégtelensége, kóma. Ezek azonban nagyon extrém, általában palytoxin-nal szennyezett étel elfogyasztása esetén jelentkező tünetek
Ha tüneteket észlelünk a korallal való érintkezés után, minden esetben azonnal forduljunk orvoshoz vagy hívjuk a 112-t.
A palytoxinra nincs “ellenanyag”, az időben megkezdett kezelés életet menthet!
Hogyan előzzük meg a mérgezést?
￮ Minden esetben használjunk védőfelszerelést, ha ilyen korallokkal dolgozunk
￮ Mindig mossunk alaposan kezet
￮ Lehetőleg ne vegyük ki a korallokat a vízből
￮ A meleg és a hirtelen fény elősegítheti a toxin felszabadulását
￮ Ha tartunk palytoxin-nal rendelkező korallt, igyekezzünk nem érintkezni a vízzel annak cseréjénél, mivel az is tartalmazhat toxint
Érdemes az akváriumba rendszeresíteni aktív szenes szűrőt, ami jelenlegi tudásunk szerint a vízben felgyűlő palytoxin megkötésére alkalmas
Hasznos linkek és források (angol): sahealth.sa.gov.au/marinecoralsafety // https://ornamentalfish.org/wp-content/uploads/OATA-palytoxin-guidance-to-marine-reef-aquarists_April-2018.pdf
Méreggel ölő (mérges) állatok
Nyúlhalfélék (Siganidae)
Nyúlhalak (Siganus sp.)
Egyik legkedveltebb és leggyakoribb képviselőjük a rókapofa nyúlhal (Siganus vulpinus). Dekoratívak, remek algázók és igazi egyéniségek. Azonban sokan nem tudják, hogy igen komoly fájdalmat tudnak okozni, ha nem vagyunk elég óvatosak. Hát, mell- és hasúszóik első úszósugarai tüskévé módosultak, melyeket méreggel kevert nyálkaréteg borít. A nyúlhalak sok esetben nem a legbátrabb tagjai az akváriumoknak és önvédelemből gyakran csapják fel hátúszójukat. Ilyenkor akár véletlenül is könnyen felsérthetik a bőrt a tüskék. A szervezet reakciója nagyban függ az egyedi érzékenységtől, felnőttekre alapvetően nem életveszélyes, de fájdalmas tud lenni.
Mi történik, ha megszúr?
￮ Azonnali, intenzív, lokális fájdalom
￮ Szúrás helyén ödémát idézhet elő
￮ Változó erősségű vérzés léphet fel
￮ Kimutatott hemolitikus aktivitás néhány állatfajban és emberben
￮ Előfordulhat másodlagos fertőzés
Amennyiben nem múló fájdalmat, tüneteket vagy anafilaxiás sokk jeleit észleli a nyúlhal szúrása után, mindenképp forduljon orvoshoz vagy hívja a 112-t!
Hogyan előzzük meg a szúrást?
￮ Ismerjük ki halunk szokásait, reakcióit, ezzel is minimalizálva a szúrás esélyét
￮ Használjunk védőkesztyűt, ha elkerülhetetlen, hogy az állathoz hozzá kelljen érni
￮ Ne nyúljunk az állat fölé, mindig figyeljünk oda, ha a kezünk körül körözne
Hasznos linkek és források (angol): https://www.researchgate.net/publication/328007001_Fish_Envenomation_Neglected_Hazard_in_Aquariums
Skorpióhalfélék (Scorpaenidae)
Tűzhalak (Pterois sp.)
A skorpióhalfélék (Scorpaenidae) családjába tartozó tűzhalak, bár kereskedelmük és tartásuk ma már rendelethez kötött, még mindig népszerű akváriumi halak. Antennaszerű hosszú úszóik sugarai mérges tüskékké módosultak, amelyekkel az állat képes megvédeni magát. Nagy étvágyú ragadozóhalak. Miután megszokták helyüket, igen kíváncsivá tudnak válni, mely sokszor azt eredményezi, hogy akár takarítás közben belenyúlhat az ember a tüskéikbe. A szervezet reakciója nagyban függ az egyedi érzékenységtől, szúrása alapvetően nem életveszélyes, de fájdalmas tud lenni.
Mi történik, ha megszúr?
￮ Azonnali, de növekvő intenzitású fájdalom, ami akár hosszabb ideig is elhúzódhat
￮ Szúrás helyén melegség érzetet, bőrpírt és ödémát idézhet elő
￮ Hólyagok is kialakulhatnak
￮ A méreg hatására vérnyomás ingadozás léphet fel
￮ Émelygés, hányás
￮ Hideg verejtékezés, láz
￮ Nehézlégzés
￮ Görcsök
￮ Hasi fájdalom
￮ Ájulás
￮ Előfordulhat másodlagos fertőzés
Amennyiben nem múló fájdalmat, tüneteket vagy anafilaxiás sokk jeleit észleli a tűzhal szúrása után, mindenképp forduljon orvoshoz vagy hívja a 112-t!
Hogyan előzzük meg a szúrást?
￮ Ismerjük ki halunk szokásait, reakcióit, ezzel is minimalizálva a szúrás esélyét
￮ Használjunk védőfelszerelést akváriumtakarítás, de akár etetés közben is
￮ Ne nyúljunk az állat fölé, mindig figyeljünk oda, ha a kezünk körül úszik
Hasznos linkek és források (angol): https://www.researchgate.net/publication/328007001_Fish_Envenomation_Neglected_Hazard_in_Aquariums
Folyami- és tüskésrájafélék (Potamotrygonidae, Dasyatidae)
Mind az édes, mind a tengeri, tüskével rendelkező rája fajokat a sasrájaalakúak (Myliobatiformes) rendjébe soroljuk. Otthoni akváriumokban a tengeri fajok nem jellemzőek hazánkban, ellenben a címben említett édesvízi fajokat egyre többen tartanak és szaporítanak. A ráják látványos és meglehetősen intelligens állatok a halak között, nem véletlenül lettek közkedveltek.
Azonban van egy igen veszélyes önvédelmi fegyverük, amit minden esetben figyelembe kell venni, ha rájákkal dolgozunk. Farkuk tövében vagy annak középvonalában található egy vagy több erős tüske, melyet méreganyagot termelő bőr vesz körül. Ezt elsősorban csak akkor használják, ha veszélyben érzik magukat, és bicskaszerűen kinyitva vágják bele “támadójukba”.
A tüskék alakjukat tekintve tőr pengéjére emlékeztetnek, szélein visszafelé álló horgokkal tarkítottak. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb rája szúrás elsősorban az édesvízi fajokra jellemző. Ösztönösen előbb használják tüskéjüket védekezésre, mint a tengeri fajok. Sok sztereotípiával ellentétben, nem minden rája által okozott baleset végződik halállal. Nagyon sok tényezőtől függ a sérülés kimenetele, de minden esetben érdemes orvoshoz fordulni. A szúrás során a tüske beletörhet a sebbe. A már fentebb említett horgok miatt, semmi esetre se próbáljuk magunk kihúzni, bízzuk szakemberre!
Mi történik, ha megszúr?
￮ Traumás sérülés, amely lehet egy apró szúrás, vagy akár nagyobb hasított seb
￮ Sebbe szakadt idegen test (tüske)
￮ A sérülés helye beduzzadhat, bevörösödhet
￮ Azonnali, akár napokig elhúzódó fájdalom
￮ Izomgörcs
￮ Hányinger
￮ Fáradtság
￮ Fejfájás
￮ Láz és hidegrázás
￮ Előfordulhat másodlagos fertőzés, amely akár szövetelhalást is eredményezhet a seb körül
Amennyiben nem múló fájdalmat, tüneteket, beletört tüskét vagy anafilaxiás sokk jeleit észleli a rája szúrása után, mindenképp forduljon orvoshoz vagy hívja a 112-t!
Hogyan előzzük meg a szúrást?
￮ Ismerjük ki halunk szokásait, reakcióit, ezzel is minimalizálva a szúrás esélyét
￮ Használjunk védőfelszerelést akváriumtakarítás, de akár etetés közben is
￮ Ne nyúljunk az állat fölé, mindig figyeljünk oda, ha a kezünk körül úszik
￮ Ha kézbe kell venni az állatot, minden esetben alkalmazzunk szúrásbiztos védőeszközt, sose fogjuk meg az állat farkát puszta kézzel
Hasznos linkek és források (angol): https://academic.oup.com/jtm/article/15/2/102/1800966 // https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK539785/
