Az embereket mindig is vonzotta a tenger élővilága, de sokáig elérhetetlen volt számukra. 1853-ban megnyílt a világ első látogatható akváriuma Londonban, majd szép sorban követték Amerika (New York) és Európa (Párizs, Bécs, Hamburg, Berlin, Brighton, Amszterdam) mára történelmi állatkertjei. A több mint másfél évszázad során hatalmas fejlődésen mentek keresztül annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb tartási körülményeket tudják biztosítani sokszínű gyűjteményeiknek. Ma már lehetséges több százezer literes élő korallos vagy több 10 millió literes cetcápás medencék üzemeltetése is.
Az otthoni tengeri akvarisztika “robbanásszerű” megjelenése az 1960-as évekig vezethető vissza, amikor ismét hatalmas fejlődésnek indult a tartástechnológia és a hozzákapcsolt szűréstechnika. Mára komoly gépészeti és tudományos háttér áll a tengeri akváriumok mögött, ezzel is segítve a hivatásos és a hobbi állattartók munkáját.
Minden akvárium egyedi, sok tényező függ a méretétől, lakóitól és a hozzá kapcsolt technikától. Érzékeny és különleges lakóinak – beszéljünk halakról, korallokról vagy más gerinctelenekről –, más és más az igénye. Állataink egészségének megőrzése érdekében a jó szűrés és a tökéletes vízparaméterek mellett kulcsfontosságú a takarmányozás és a megfelelő életterek kialakítása. Ez persze minden akváriumról elmondható, de a tengeri fajok esetében különösen igaz, hogy nagyon sokszor áll a betegségek vagy akár az elhullás hátterében a stressz vagy a nem megfelelő táplálás.